Samhain – A Nyár Vége és a Tél Köszöntése
Név és Időpont
A Samhain modern ír szó, mely eredetileg több nyelvben és nyelvjárásban is megtalálható. Az olyan kifejezések, mint az Oíche Shamhna (ír), Oidhche Shamhna (skót gael) vagy a Mee Hourney (manx) mind azt jelentik: Samhain éjszakája. November elsejét, a Lá Shamhna-t (ír és skót gael) pedig Samhain napjának nevezik. A nevek az óír samain, samuin vagy samfuin szóból erednek, melynek jelentése: a nyár vége.
A szabbat napja az északi féltekén október 31. naplementétől november 1. naplementéig tart. A déli féltekén ez az időpont április 30. naplementétől május 1. naplementéig esik.
Eredet és Történelmi Szerep
Samain vagy Samuin volt a neve a tél kezdetét jelölő fesztiválnak a gall Írországban, és már néhány 10. századi ír irodalmi anyagban is megjelenik. Egyike a négy gall évszakonkénti ünnepnek: Samhain, Imbolc, Beltane és Lughnasadh. Samhain és Beltane egymással ellentétesen helyezkedik el az év kerekén, és a két legfontosabb ünnepnek számít. James George Frazer Az aranyág című könyvében írta, hogy ez a két ünnep inkább a pásztoroknak volt fontos, mivel ekkor vezették az állatokat a magasabb legelőkre, illetve lejjebb.
Az ír mitológia eredetileg beszélt hagyomány volt, amit keresztény szerzetesek írtak le a középkorban, természetesen keresztény formát is adva nekik.
A Holtak és a Másvilág Fesztiválja
Az ír mitológia szerint Samhain (akárcsak Beltane) az az időszak, amikor az „ajtó” a Másvilágra eléggé nyitott, hogy a tündérek és a holtak kommunikálni tudjanak velünk. Míg azonban Beltane az élők fesztiválja, Samhain a holtaké. Fionn történeteiben leírják, hogy a sídhe (tündér dombok vagy átjárók Tündérországba) mindig nyitva vannak Samhain idején. Samhain az íreknél az ünneplés időszaka is, ahol az ivászat és az ételek mindig központi szerepet kaptak.
A Dindsenchas és az Annála Ríoghachta Éireann szerint Samhain az ősi Írországban Crom Cruach istennel állt kapcsolatban. Tigernmas királyról mondták, hogy minden évben, Samhain idején felajánlásokat tett Crom Cruach számára, feláldozva egy elsőszülött gyermeket. Samhain napján halhatott meg Tigernmas embereivel együtt, Crom Cruach imádása közben.
Számos hely is kapcsolódik az ünnephez. Azt mondják, Oweynagat („macskák barlangja”) barlangjából túlvilági lények jönnek elő, minden Samhainkor. A Hill of Ward (vagy Tlachta) Meath megyében Samhain gyűlés és örömtüzek helye volt. Ronald Hutton szerint nem kétség, hogy pogány megemlékezések történtek ezen a napon, de alig vagy nem találunk róluk leírást.
Ősi Szokások és Hagyományok
Samhain a legutolsó aratást és a tél kezdetét jelöli. Ekkor választották ki az állatokat is, melyek levágásra kerültek, hogy feltöltsék a téli készletet. Főleg Skóciában, Man szigetén, Walesben és Ulster egyes részein voltak nagy tűzrakások. Tűzvarázslatokat használtak a védelemre, nemcsak magukat, hanem az állataikat is védve; a levágott állatok csontjait is összegyűjtötték, hogy a tűzbe dobják őket.
Azt írják, e napon a holtak is visszatérnek a rokonaikhoz. Nemcsak a hálás rokon tér vissza, hanem a megölt ember is, aki bosszúra szomjazik. A tündérek Samhain idején embereket rabolnak el. Ellenük az emberek talizmánokat használtak, otthon maradtak, sötétben jártak, kifordították a ruháikat, vagy éppen vasat, sót hordtak maguknál. Áldozatokat, felajánlásokat is tettek a tündéreknek az ajtó elé.
A lámpásként használt, faragott fehérrépa szokását főleg Írország egyes részein és a Skót Felföldön tartották. A lámpásoknak valószínűleg hármas célja volt: fényt adtak, szellemeket és túlvilági lényeket szimbolizáltak, valamint védelmet nyújtottak ellenük. Maszkok és jelmezek viselése is hasonlóan a szellemek és tündérek megtévesztésére vezethető vissza. A beöltözés a csínyekkel is együtt járt, így Samhain a „Csínytevések éjszakája” is lett.
A jóslás is helyet kapott. Például az alma héját maguk mögé dobták, hogy a formája megmondja a jövendőbeli nevét. A magokat, mogyorót a tűz fölött pörkölték, s „viselkedésükből” jósolták meg a pár jövőjét.
Samhain a Kelta Mitológiában (Mac Cana)
Proinsias Mac Cana Kelta mitológia című könyvében kiemeli, hogy a túlvilág komor és félelmetes képzete november elsején, Samhain ünnepén válik uralkodóvá. A kelta év két részre volt osztva: a téli fele Samhainnal kezdődött, amely jelenthette egyben az új év kezdetét is, a nyári fele pedig Beltane ünnepével köszöntött be.
A világ sok népe sajátos jelentőséget tulajdonított ezeknek a két különálló időszak közötti fordulópontoknak, amelyeket mintegy időn kívülinek vagy olyan időnek tekintettek, amikor visszaáll a mitikus vagy ősidő. Samhain ünnepét a kelták is más időnek tartották, olyannak, amely különös, természetfeletti energiával van töltve. Erre az időre gyűjtötték egybe a nagy mitikus események jó részét.
Ebben az időszakban a világegyetem megszokott rendje felborul, eltűnnek a határok a természetes és természetfeletti dolgok között, nyitva van a sídh, s az összes isteni lény, valamint a holtak szelleme szabadon jár-kel. Ez az az idő, amikor a legkönnyebb bejutni a sídh-be, és ekkor a legsebezhetőbb a sídh. Ezt példázza Nera kalandjai (Echtra Nerai) című történet hőse.
Seregnyi legenda kapcsolódik Samhainhoz: híres királyok és hősök – Muirechertach, Crimhthann, Diarmaid mac Cerbhaill, Conaire Mór, Cú Chulainn és mások – Samhainkor halnak meg, nem egyszer rituális jellegű forgatókönyv szerint. Ez a féktelen tivornyák ideje is, melynek káosza tisztán megjelenik a Mesca Ulad (Az ulsteriek lerészegedése) című történetben.
Mágikus Megfelelések (Korreszpondenciák)
Szokások és Rítusok: Nyárvégi–télköszöntő rítusok; tisztelgés a holtak előtt; jóslás; ünneplés; megemlékezés az elmúlt évről; jelmezek, maszkok készítése; tökfaragás; seprűkészítés; tej és méz a tündérnép számára.
Varázslatok: Rossz szokások ellen; elűzés; tündérmágia; jóslás; gyertyamágia; asztrál projekció; előző életek; védelmi mágia; belső munka; akadályok elűzése; átkozás; inspiráció; szervitorok létrehozása; kísértetekkel való kapcsolatfelvétel, szexmágia, halál és vérmágia.
Füstölők és Olajok: Szantálfa, üröm, zsálya, mirha, pacsuli, cédrus, fahéj, eukaliptusz, gyömbér, levendula, menta, narancs.
Eszközök: Seprű, üst, tarot kártya, inga, ouija tábla, fekete üst vagy tál megtöltve fekete vízzel vagy tintával, fekete tükör.
Ásványok: Fekete obszidián, jáspis, ónix, füstkvarc, lignit, karneol, szén, turmalin, türkiz, márvány, opál, pirit, homokkő.
Színek: Fekete, narancs, lila, piros, arany, barna, sárga.
Szimbólumok: Alma, őszi levelek, kukorica, denevér, fekete macska, csontok, varjak, Halál, kísértetek, tölgyfalevél, gránátalma, tök, madárijesztő, kasza, fogyó hold.
Étel-Ital: Alma, almabor, hús (főleg sertéshús), forralt bor, magvak (az újjászületést szimbolizálva), gránátalma, tök, tökfélék, tökmag, kukorica, krumpli, kenyér.
Istenek: Hekaté, Cerridwen, Cernnunos, Ozirisz, Hádész, Arawn/Gwyn ap Nudd, Anubisz, Loki, Dis, Crom Cruach, Káli, Hél, Perszephoné, Basztet, Al-Ilat, Caillech, Arianrhod. Főleg halál/túlvilág istenei.
Fogalmak: Mágia, bőség, tudás, éjszaka, halál, újjászületés, siker, védelem, nyugalom, újrakezdés, kezdetek, ősök, visszatérés, változás.
Elem: Víz.
Gyakorlati Javaslatok
Készíts az elhunytaknak és őseidnek oltárt, ahol áldozati ételt hagysz és gyertyát gyújtasz. Készíthetsz seprűt és fel is szentelheted. Jósolhatsz. Védelmi talizmánokat alkothatsz. Süss és főzz a családnak. Készíts madárijesztőt, hogy védelmezője legyen az otthonodnak.